Szofi otthon
Amikor megkérdezték, hogy hogyan képzelem el a jövőm, akkor mindig azt mondtam, hogy lesz egy vizslám és egy házam az erdő szélén. Utólag visszanézve nem tudom honnan jött az erő, ami ezt az álmot életben tartotta 25 éven át. Lett egy vizslám és a ház - amiről álmodtam - miatta is lett igazi otthon. De mielőtt azt gondolnád, hogy mindez az ölembe hullott, kérlek olvass tovább.
Több háztartásban nőttem fel és mióta az eszemet tudom, mindig volt kutyánk. Az igazi utcai vegyesektől kezdve, a Skót juhászon át, Dalmata, Basset Hound, Dobermann, Jagd Terier, Puli, Kuvasz, Szálkásszőrű tacskó és rengeteg Rövidszőrű magyar vizsla. A felsorolásból könnyen következtethető, hogy egy vadász családból származom.
Teltek az iskola évek majd kollégiumba kerültem, amikor úgy döntöttem Londonba költözöm, hogy megpróbáljam magam az angol fővárosban. Akárhányszor megláttam egy vizslát összeszorult a szívem, hogy én is szeretnék. Hazaköltöztem és eldöntöttem, hogy addig fogok küzdeni, amíg meg nem teremtem a környezetet, amiben egy vizsla is és én is boldogok lehetünk.
Futótársam a Feneketlen tónál, 2015
Albérletről albérletre költöztem és fájt a szívem, hogy nem lehet kutyám. A legtöbb helyen a tulajdonosok sem támogatták az ötletet. Volt olyan lakás, ahol én kértem, hogy írjuk bele a szerződésbe, hogy nem lehet állatot tartani, mert féltem, hogy elcsábulok. A kutyának ugyanis nem tudnám azokat a feltételeket biztosítani, amire szüksége van. Így kénytelen voltam vizsla imádatomat kiélni a környék vizsláin, aminek a gazdik nagyon örültek.
Buda, 2015
Miért osztom meg ezeket a gondolatokat? Mert addig, amíg nem volt rá lehetőségem, hogy saját kutyám legyen addig a férjemmel eljártunk önkéntesként sétáltatni a Futrinka és Szánhúzó Alapítványhoz. Én odavoltam a Vizslákért, ő a Huskykért. Teltek az évek és amennyire erőnkből telt támogattuk ezeket az alapítványokat élelemmel, pórázzal, gyűjtöttünk a kutyáknak használt pokrócokat, törölközőket. Hétről-hétre mentünk sétáltatni így közelről néztünk végig küzdelmeket, örömöket, sikereket és kudarcokat. Majd ahogy csökkent a szabad időnk úgy lettünk virtuális gazdik ami azt jelenti, hogy havonta csekély pénzbeli hozzájárulással sikerült egy-egy kutyust megtámogatni, amíg családba került.
Minden költözésnél szem előtt tartottuk, hogy egyszer szeretnénk kutyát. Akinek mindent megtudunk adni, amire szüksége van. És tudod mire van egy kutyának elsősorban szüksége? Rád. Te jelented neki az állandóságot. Szüksége van egy meleg otthonra, ahol játszhat, pihenhet, megtalálhatja a "nyugi helyét".
Szofi és az új memóriahabos fekhelye. Az a tekintet mindent elárul.
Ahogy teltek az évek egyre nehezebb volt "csak anyagilag" támogatni, messziről szeretni a kölyköt, a fiatalt, a nyugdíjas családra váró kutyákat...
Pest, 2017
Aztán beálltunk a sorba és kitöltöttünk jelentkezési lapokat, elmentünk örökbefogadó napokra és nem találtattunk alkalmasnak. Még ezzel a múlttal sem. Nem volt meg a fix otthon, ami a miénk. Ahol nem vagyunk annak kitéve, hogy a tulajdonos meggondolja magát a kutyával kapcsolatban. Ezenkívül rengeteget dolgoztunk és nem lett volna időnk megadni azt a mennyiségű sétát, amit egy vizsla igényel. Próbálkoztunk több alapítványnál is, de az volt a válasz, hogy "elkelt a kutya, már családban van". Valójában senki nem mondta el, hogy miért nem találnak egy fiatal, dolgozó párt alkalmasnak arra, hogy örökbe fogadjanak. Ekkor értettük meg, hogy fajtamentés és fajtamentés között is óriási különbség van.
Mielőtt meg lett a ház rákapcsoltunk a kutya keresésre. Egy dologból nem engedtünk, ezt pedig még az önkéntes időszak alatt fogadtuk meg: szaporítótól sohasem fogunk kutyát vásárolni! Hiszen a szaporítók többsége csomagtartóból árulja a kétes eredetű, a belterjesség valamint a szörnyű tartási körülmények miatt a rossz idegrendszerű és egészségügyi állapotú kutyákat. Magyarország egy igazi szaporító telep, ahol az állatvédelemben dolgozók küzdelme egy olyan szélmalomharc, ami annak érthetetlen, aki csak kívülről szemléli miközben valójában mindannyian részesei vagyunk.
Nyuszi, róka vagy őz illat lehet?
Vegyünk egy példát, azt mondod: ...de besikerült alom, a szüleit csak azért nem akarják megmutatni, mert nem érnek rá, jönnek az ünnepek, a kutyusnak is jó, ha már a családban tölti a Karácsonyt, Húsvétot. Valójában ezek a mondatok azt jelentik, hogy a kutya nem kapott féreghajtót, megfelelő ellátást, chipet, oltásokat. Magyarul ott fogsz állni egy kutyával, amire egy törzskönyves kutya árát elköltöd, mert életben akarod tartani. Ez sokszor százezres tétel. Amit nem biztos, hogy tudsz vállalni. Ilyenkor lehet, hogy leadod egy menhelyen azt a kutyát. És ezzel bezárult a kör. Kérlek, hogy ne támogasd a szaporítást semmilyen módon!
A másik mód, hogy törzskönyves kutyát vásárolsz. Fontos, hogy a törzskönyves kutya nem a törzskönyv miatt drágább, hanem a transzparens tenyésztői munka miatt. Tenyésztő és tenyésztő között is van különbség. Az igazi tenyésztő leinformálható helyre szeretné adni a kutyát, amivel dolgozott. Micsoda? Hogy a tenyésztés munka? Igen, az. A jó tenyésztő, oltva, féreghajtva, chippelve, családi környezetből adja a kutyát. A szaktudását, tapasztalatát is meg kell fizetni, ahogy egyébként minden szakmánál így lenne helyénvaló. A kiskutya egészségesen kerül az új családjához, a tenyésztő pedig szerződést ad, amiben garanciát vállal rá, hogy ha a kutya bármilyen okból kifolyólag nem maradhat a családjánál akkor a tenyésztő segít új családot találni így a kutya nem kerül utcára. A jó tenyésztő körültekintően jár el, nem a forintot látja a gazdakereséskor, hanem felméri, hogy lesz-e ideje a gazdának foglalkozni a kutyával, milyen célra vásárol, milyen körülményeket tud neki biztosítani. Érdemes felkészülni, hogy a jó tenyésztő nem hoz le évente 10 almot, hiába lenne igény rá! Ez azt is jelenti, hogy bizony akár éveket is kell várnod arra a bizonyos kutyára, akire vágysz.
A harmadik lehetőség: az örökbefogadás. Mi végül emellett a lehetőség mellett döntöttünk. Miközben az álom kiskutyára várhatunk 2 évet egy jó tenyésztőnél úgy éreztük, hogy otthont tudunk adni egy idősebb kutyának, aki az utolsó éveit nem az utcán tölti, éhezve, fázva, hanem meleg, családi körben, a kanapén. Innen indult a gondolatmenet évekkel ezelőtt. Aztán sokat beszélgetve kutyásokkal és megélve változó élethelyzeteket úgy döntöttünk, hogy egy idősebb vizslával vágunk bele a kutyás élet szépségeibe.
Az első pillanattól tudtuk, hogy Ő hiányzott erről a képről
Egy kölyökkutya rág, rombol, kutyaovit, kutya sulit, rengeteg időt igényel. Érdemes mérlegelned, hogy elég időt tudsz-e ráfordítani? Ha napi 10 órát dolgozol, 2 órát ingázol, ne válassz kölyökkutyát - leginkább semmilyen kutyát! Az, hogy kitesszük a kutyát a kertbe dísznek, aztán napi 10 percet játszunk vele, mert hosszú volt a nap és fáradtak vagyunk ne legyen opció. A kutya unalmában rombolhat. Megfelelő agyi és fizikai fárasztásra van szüksége. Emellett javasolt az ivartalanítás is később, hogy a nem kívánt almokat elkerülhessük. 
Egy idősebb kutya ami értő kezekben szocializálva lett esetleg már ivartalanítva van kezdő kutyásoknak is jó választás lehet. Az idősebb kutya másfajta áldozatot követel. Ugyanúgy sétáltatni kell, játszani vele, etetni, orvoshoz vinni. Lehetnek berögződései, amin nem tudsz változtatni csak elfogadni és szeretni, ahogy van. Az idősebb kutyával is érdemes kutya iskolába járni, fejlesztő feladatokat végezni ami mindkettőtöknek sikerélmény és erősíti a bizalmat, a kapcsolatot köztetek.
Költségek:
Beszéljünk a piszkos anyagiakról. Az oltások, féreghajtás, élősködők elleni szerek havi szinten kiadást jelentenek. Emellett ha a kutya megsérül szintén komoly anyagi vonzata lehet egy műtétnek. A havi fenntartási költségek természetesen attól is függnek, hogy BARF etetés mellett avagy táp-konzerv kombóval etetsz. A bundáját, fogazatát rendben kell tartani, a karmát rendszeresen vágni kell. Szüksége lesz egy ágyikóra, pórázra, hámra. Érdemes láthatósági eszközöket is beszerezni, hogy a kora reggeli vagy esti sétákon jól látható legyen. 
Nem lehet elégszer elmondani és leírni - elnézve a hazai állatvédelem küzdelmeit - hogy az állattartás lemondásokkal, kötelezettséggel és legfőképpen: felelősséggel jár. Tanulnunk kell a felelősségvállalást egy olyan korban, ahol a másik hibáztatása alaptétel. Tehát előbb seperjük fel a saját portánkat. Aztán amikor elkezdünk sepregetni rájövünk, hogy annyi van a saját portánkon, hogy valójában sosem lenne időnk a máséba belekötni. Úgyhogy érdemes seprűt ragadni és felseperni azt a portát. 
Mi két hét próbaidő után mondtunk igent Szofira, bár az első pillanattól tudtuk, hogy maradnia kell, mi összetartozunk. A tapasztalatunk, hogy fontos felmérni, hogy mennyi időd, energiád, lehetőséged, milyen fizikumod van a kutyatartáshoz. Mielőtt belevágsz mindenképpen járd körül a témát, olvass, informálódj! Mi például az örökbefogadás előtt elolvastuk az állatvédelmi törvényt, hogy tudjuk, hogy mit vállalunk, mindenkinek ajánlom. Az állatvédelem nagyobb falat, nem tisztem firtatni, mivel nem rendelkezek elegendő információval. Azonban ha nyitott szemmel járunk láthatjuk, hogy rettenetesen nehéz helyzetben vannak az állatvédő szervezetek. Ha módodban áll kérlek, hogy menj el sétáltatni, támogasd a szervezeteket, mert nélkülük kishazánkat elárasztanák a kóbor kutyák és macskák, nélkülük ezek az állatok nem találnának szerető otthonra.
Nem lehetünk elég hálásak a Vizslavilág Magyarvizsla Fajtamentésnek és Virágnak, aki sajátjaként szerette és gondozta Szofit, amíg egymásra találtunk. Nélkülük ma nem lenne vizslaszőrős a szívünk és nem lenne otthonunk, csak egy házunk az erdő szélén.
Kérlek ne vásárolj szaporítótól kutyát! Ne támogasd a szaporítást! Fogadj örökbe és ments meg két életet!
